Az év rovara

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

 

A szarvasbogárfélék családjából eddig mintegy 1300 fajt ismerünk, melyek többsége a Föld trópusi területein honos, messze a legnagyobb számban Délkelet-Ázsiában; a mérsékelt övben a fajok száma kevesebb. Európában 14 faj fordul elő, Közép-Európában 7.

Magyarországon 6 faj él: a nagy szarvasbogáron kívül a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum), a szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides), a nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) és a kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides). E fajok megjelenésükben erősen különböznek a nagy szarvasbogártól. 

 A nagy szarvasbogár Európában kelet-nyugati irányban előfordul Dél-Angliától az Urálig és a Kaukázusig, észak-déli irányban Dél-Svédországtól a Földközi-tengerig. Az európai országok közül soha nem is élt Izlandon, Norvégiában, Finnországban, Írországban és Máltán. Észtországból és Dániából kipusztult. Az Appennini-félszigetnek csak az északi felében fordul elő; hiányzik továbbá Korzikáról, Szardíniából, Szicíliából és a Baleári-szigetekről. Európán kívül megtalálható Törökországban, Izraelben, Szíriában, Libanonban, Iránban és Kazahsztánban is. Nyugat-Európa és Északkelet-Európa legtöbb államában erősen visszaszorult, ez az 1970 előtti és utáni előfordulási adatok összehasonlításával jól bizonyítható.

Magyarországon a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben potenciálisan mindenütt előfordul, és ahol legalább középkorú erdők vannak, valóban meg is található. Elvétve a bükkösök zónájában is felbukkan. Az Alföldön a folyómenti keményfaligetekben helyenként gyakori, a Tiszántúl más részein azonban nagyon szórványos, hiszen ott az erdők nagyon megfogyatkoztak. Gyakorlatilag hiányzik a Duna–Tisza köze tölgyeseiben; a Nyírség homoki tölgyeseiben általában ritka (de a Baktai-erdőben jóval gyakoribb), és a Szatmár-Beregi-síkon is több helyen megtaláljuk.

Bővebben

 

Mecsekerdő Zrt.